Hogyan keltsünk varázslatos benyomást?

​Bizonyára sokan tapasztalták már a jelenséget, hogy míg néhányan nehézségekkel küzdenek, ha egy ismeretlen személlyel, vagy csoporttal kell társalgást kezdeményezni, és egy megszokott környezetben is nehezen válnak mások által kedvelt személlyé, a legtöbb csoportban előfordulnak olyanok is, akik számára ez a feladat semmilyen kihívást nem jelent. 

Ez egy varázslatos, és gyakran misztikusnak tekintett képesség, hiszen mind a magánéleti, mind az üzleti sikerek jelentős részét a hatékony kommunikáció befolyásolja. A legtöbben ilyenkor azt gondolják, hogy mind ez szerencse kérdése, ilyen képességek birtokában nyilván születni kell, megtanulni ilyesmit nem lehet. Azonban az igazság az, hogy a kommunikáció művészete gyakorlással és igyekezettel nem csak elsajátítható, de folyamatosan fejleszthető is.A továbbiakban azokat a tényezőket vizsgáljuk meg (a teljesség igénye nélkül), amelyek a legnagyobb hatással lehetnek az első benyomás pozitív kialakítására. Lényeges azonban már az elején megjegyezni, hogy egy jó kapcsolat kialakításához, a csoportba tartozás érzésének végleges elnyeréséhez, ezek csak az első, általános, és kezdeti lépések. 
 
Hogyan lehet varázslatos képességeket szerezni, hogyan kedveljenek mások? Mire is képes az, aki mindennek a képességnek a birtokában van?
 
A válasz egyszerű. Azok, akiket a környezetük jobban kedvel, nagyobb befolyással vannak az őket körülvevő dolgok alakítására, több figyelmet kapnak, így a sikerekre való esélyük, legyen az bármilyen terület, nagymértékben megnövekszik. 
A legfontosabb dolog, ha azt szeretnénk, hogy valaki varázslatos társaságnak tartson nem más, minthogy a másik személy hogyan érzi magát a társalgás közben. Bármennyire is azt hinnénk, de a lényeg nem abban rejlik, hogy saját előnyös képességeinket, elért sikereket, mennyire mutatjuk be a másik számára. 
 
A beszélgető társ felett nem kell diadalt aratni, sem fedhetetlenségre törekedni.
 
Gondoljunk csak bele: megismerünk egy személyt, aki az első találkozás alkalmával bemutatja, hogy gyakorlatilag képtelen bármiben is hibázni. Ilyen esetben, bár a csodálatot néhány esetben akár el is nyerheti, vagy példaként lehet rá tekinteni, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a legtöbben olyanok társaságát keresik üzleti vagy bármilyen kapcsolatban, akikkel semmilyen tekintetben nincs egy bizonyos határnál nagyobb szakadék. Ez azzal magyarázható, hogyha a különbség bármilyen területen túl nagy két személy között, kevésbé hat ösztönzően a különbség arra a félre, aki tanulni szeretne a másiktól, mintha az erőviszonyok kiegyenlítettebbek, a különbségek igyekezettel áthidalhatóak.
Szeretne bárki olyannal beszélgetni, aki minden tekintetben jobb nála? Erre a kérdésre kevesen válaszolnának határozott igennel, így javasolt tehát olyan képet mutatni leendő beszélgető társaink felé, amilyen környezetben fordított esetben is szívesen lennénk. 
 
Minél értékesebbnek és fontosabbnak érzi magát valaki egy másik személy társaságában, annál kedveltebb személynek fogja tartani beszélgető társát. Hogyan is lehet ezt elérni?
 
1. Elfogadás
Az elfogadás az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatunk valakinek. Ez az a helyzet, amikor a beszélgető társ bármilyen történetet oszt meg, vagy véleményt ad át, teljes mértékben elfogadjuk olyannak, amilyen. Természetesen nem azt jelenti, hogy mindenben egyet kell érteni vele, de amennyiben máshogy látja a világot, vagy máshogy viselkedik, mint ahogyan a helyében tennénk, mégsem kritizáljuk vagy hibáztatjuk. A feladat nem bonyolult, ebben a helyzetben is csak arra kell gondolni, milyen személy társaságában mesélnénk el bármit szívesen. Ha Ön úgy gondolja, könnyebb megosztani dolgokat elfogadó környezetben, váljon ilyen személlyé Ön is, beszélgető társként. 
 
Az elfogadás legegyszerűbb megnyilvánulása a mosoly. Ha találkozunk valakivel, és nagy mosollyal köszöntjük, az illető önbecsülése azonnal növekedni kezd. Ez a pozitív érzés hálássá fogja tenni azzal szemben, akinek a hangulatát köszönheti. Értékesnek és megbecsültnek fogja érezni magát az Ön környezetében, ezáltal Önt is varázslatosnak fogja találni egyetlen mondat beszélgetés nélkül is.
 
2. Megbecsülés
A megbecsültség érzése épp olyan fontos, mint az elfogadás. Ha megbecsülést fejezünk ki valaki felé, az illető saját magáról alkotott képe is változni fog a környezetünkben, pozitív irányba. Értékesnek érzi magát, ezáltal azt a személyt is, akinek ezt az érzést köszönheti. Gondoljon csak bele, milyen érzés olyan valakivel találkozni a munkája során vagy a magánéletben, aki arra emlékeztetni, hogy nagy dolgokat képes véghez vinni, jól végzi a feladatát, vagy egyszerűen csak hálás Önnek azért, amilyen.
 
Ha Ön ezt az érzést megtanulja, és gyakorolja átadni környezetének, a környezete olyan pozitívan viszonyul majd Önhöz, ahogy tenné ezt Ön is fordított esetben. Tegye hát csodálatossá mások napjait, és ragadja meg minél többször az alkalmat, hogy valakinek háláját vagy megbecsülését fejezze ki. Használja minél többször a ’köszönöm’ kifejezést a legapróbb dolgoknál is. Köszönje meg munkatársainak, alkalmazottainak a munkát, barátnőjének vagy barátjának a kapcsolatukért tett erőfeszítéseket, egy elvégzett feladatot, házimunkát, kisebb szívességeket, udvarias gesztusokat vagy a legkisebb segítséget is. Az átadott pozitivitás és hála hatása sosem marad el.
 
(Lényeges megjegyezni, hogy a mások felé átadott kedvesség, nem csak azok napját varázsolja szebbé, aki kapja, hanem annak a napját is, aki adja. A legtöbben szeretik magukat jó embernek érezni, és ha Ön kedvesen vagy jól cselekszik, az Ön megítélése is javulni fog saját magával szemben. Minél jobb embernek tartja magát, és minél jobban megszereti saját pozitív viselkedését, annál természetesebb tud majd kedvességet adni mások felé, egyre természetesebben, míg személyisége részévé nem válik a másokkal való pozitív kommunikáció.)
 
3. Helyeslés, Jóváhagyás
Az emberek már a régi idők óta végtelen szükségletet éreznek arra, hogy tetteiket mások, legyen az nagyobb közönség, vagy egy jelentősebb személy, elismerje, nyugtázza vagy pozitívan ítélje meg. Ez a szükséglet, akár a fiziológiás szükségletek, folyamatosan jelen vannak legtöbbünk életében, és nincs az a mennyiségben kapott elismerés, amely ezt a szükségletet véglegesen képes kielégíteni. A jóváhagyás legtöbbször dicséret formájában érkezhet, amely az előzőekben tárgyalt, két pozitív benyomást előidéző kommunikációs módhoz hasonlóan, azt az érzést kelti a fogadó félben, hogy Ön elfogadottnak, és értékesnek találja  beszélgetőtársa  meglátásait, véleményét vagy cselekedeteit.
 
Ezáltal, az előzőekhez hasonlóan, a beszélgető társ önbecsülése és elfogadottság érzete növekedni kezd, amit természetesen Önnek köszönhet és a pozitív válasz cselekedeteknek, amelyeket küldött. Ha mások komfortosan érzik magukat az Ön társaságában, Önt is varázslatosabbnak látják ezáltal, társaságát minél többet keresik, hogy a pozitív élményt megismételhessék. Így válhat könnyen bármelyik csoportban az érdeklődés középpontjává.
 
4. Csodálat
A csodálat az elfogadás magasabb formája, az a helyzet, amikor beszélgetőtársunkat nem csak elfogadjuk, de egy vagy több területen kiemelkedően jónak találjuk, egy tulajdonságát vagy elért eredményét varázslatosnak tartjuk. Az őszinte dicséretnél kevés dolgot értékel bárki jobban, hiszen az elismerés, az elfogadás, és a jóváhagyás keveréke mind ez.
 
A dicséret nem kerül semmibe, mégis szebbé varázsolhatja bárki napját. Ezáltal Önt is a szívébe zárva az adott illetőnek. Ahogy köszöntetet mondani, vagy hálát kifejezni sem csak nagyobb dolgokért lehet, természetesen dicsérni is lehet bármit, amit kedvesnek, értékesnek vagy szépnek találunk. Találjuk meg tehát mindig azokat a tulajdonságokat, képességeket a másikban, amit dicsérni lehet. Legyen az egy ruhadarab, vagy egy munkahelyi siker, említsük meg, ha dicséretesnek találjuk. Ha kiválónak akarjuk találni környezetünket, válaszként nagy  eséllyel mások is arra törekednek majd, hogy ha hibázik is néha, az Ön varázslatos tulajdonságait keressék meg, és erre emlékeztessék Önt a mindennapok során.
 
5. Figyelem
A figyelem az egyik legmeghatározóbb tényező abban, mások hogy érzik magukat környezetünkben. Ezért ez a későbbiekben még részletesebben kifejtésre kerül. Az emberi kapcsolatok nagyrészében alapvető forrása a gondoknak, hogy az egyik fél, esetleg egyik fél sem kap kielégítő figyelmet a környezetétől. Amikor beszélünk valakivel, igyekezzünk tehát ezt a szükségletet figyelembe venni.
 
Vannak helyzetek, amikben megfigyelhető, hogy beszélni sem igazán kell ahhoz, hogy valaki számára varázslatos társasággá váljunk. Gondoljon csak bele, előfordult-e már Önnel az a helyzet, hogy valaki csak megkérdezte hogy léte felől, esetleg egy Ön számára érdekes dologról érdeklődött, és bár a beszélgetés nagyrészében Ön saját gondolatokat osztott meg, mégis  a  másik félre kiváló beszélgető társként emlékszik vissza. Ennek a hátterében az a dolog áll, miszerint mindenkiben megvan a természetes törekvés arra, hogy valaki számára érdekes és szórakoztató legyen, hogy kiérdemelje valaki osztatlan figyelmét. Mégis ez a helyzet a mindennapok rohanó világában csak kevés esetben áll fenn. 
 
Törekedjen hát arra, hogy minél jobb hallgatósággá váljon beszélgető társai részére. Ahogyan fordított esetben Ön is értékesnek érezné magát ha osztatlan figyelmet és érdeklődést kapna mások által, az Ön környezetében lévők is azt érezhessék a beszélgetések közben, hogy egyetlenek a világon, az Ön számára. 
 
Megismertük tehát a legfontosabb eszközöket arra, amivel mások önbecsülését képes lesz egyszerűen növelni. A továbbiakban nincs más teendő, mint a gyakorlást a legközelebbi beszélgetése alkalmával elkezdeni, míg egyre sikeresebbé nem válik alkalmazásukba. A kedves visszajelzések idővel személyisége részévé válnak, miután már semmi nem választja el Önt, hogy minden helyzetben környezete kedvelt szereplője lehessen.
​